Hétvégén be volt dobva a postaládámba az állítólag megújult (vagy megújulás előtt álló?) VN egy példánya. Nem foglalkoznék vele, a nagy megújulással sem, nem mintha nem lenne hírértéke a még mindig kvázi monopolhelyzetben levő sajtótermékről alkotott véleménynek, csak ha nincs különösebb indok rá, a napszámos íróember nem szívesen ír a másikról. Én legalábbis. Valahogy nem túl elegáns.

De most kikívánkozik belőlem.

A főszerkesztőnek ugyanis sikerül az alábbi mondatot tető alá hoznia: „A bulvármédiát és az online médiát nem érdekli az egyszerű emberek sorsa.”

A Vas Népe persze úgy és oda pozícionálja magát a módfelett ingataggá vált piacon, ahogy neki jólesik, de attól egy ilyen megfogalmazás még felettébb karcos. És tényleg nem azért, mert mellre szívom, mi valóban nem törjük összes magunkat ezen a téren, de egészen biztos, hogy internetes oldalak ezrei foglalkoznak „egyszerű emberekkel”, ha egyáltalán van értelme ennek a szóösszetételnek, amúgy meg mi van az „egyszerű emberek” százezreinek blogjaival, fórumjaival, Bonbonkirálylánnyal vagy Vikidál Gyulával. Meg úgy egyáltalán.

Szóval nem egy szerencsés mondat, hogy finomak legyünk. A Vas Népe írásait sem lehet egyetlen tőmondattal jellemezni, van közöttünk sok korrekt, komoly munka, sok összecsapott férc, jól megírt és rosszul megírt, és még vagy százféle. Főszerkesztői glosszában is olvastunk már kiválót ott. Na ez nem olyan.