Úgy alakultak a dolgok, hogy az utóbbi időben elég sokat járom autóval Vas megyét.

Már hetek óta tervezem, hogy kiszállok és közelebbről is megnézem az egyik őszi kukoricaföldet.

Most jött el a nap.

Ha a spirituális ügyekben hívő fazon lennék, azt mondanám, hogy furcsa kisugárzásuk van ezeknek a tábláknak.

De mivel nem vagyok, így azt kell gondolnom, hogy az esztétikában rejtőzik a hatóerő. Hogy kiszáradtak, megbarnultak, sorsukra várnak, de mégiscsak magabiztosak a talpon hagyott őszi kukoricák, ott a zöldellő útszélen.

Lám, az  okoskodásomat nem úsztátok meg, de azt legyetek szívesek díjazni, hogy megkíméllek benneteket a versidézetektől.