Kissé nyögvenyelősen, de befejeztem Douglas Adams The Hitchikers’s Guide to the Galaxy (Galaxis útikalauz stopposoknak) című regényét.
Nem azt mondom, hogy nem zseniális, csak ez még olyan kevés az üdvösséghez, mint ahogy szerelembe sem attól esik az ember, mert eléraknak egy tökéletes női testet.
Lehet, egyszerűen túl sokáig vártam ezzel a könyvvel, és mögöttem levő évekből beszüremkedő, enyhén szólva is sokrétegű élettapasztalatok rontották el ennyire a műélvezetet?
Mindenesetre hasonló volt a helyzet Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényével, melyet közel 20 évesen olvastam, és nem értettem (ma sem egyébként), mit lehet imádni ezen a könyvön és a közhelyközeli mondanivalóján.
Douglas Adams története szerencsére nem közhelyes, helyette kétségkívül roppant kreatív, de ez e kreativitás valahogy a tízen – és huszonévesek kreativitása.
Célszerű tehát az említett életkorban olvasni, és akkor egy cseppnyi csalódással kevesebbel megúszhatjuk.
Időzítés, kérem, időzítés.
Szólj hozzá!