Idő, zene és háziborító: Hallgassátok meg az új válogatáslemezem!



Szerintem közületek már sokan rájöttetek arra, hogy a pénzzel nem érdemes különösképpen foglalkozni, csak annyira, hogy az ember be tudja fizetni a számláit, a teraszon ki tudjon rendelni egy száraz fehéret, tudjon könyveket venni és évente néhányszor el tudjon utazni egy koncertre Európa valamely városába.

Ha ez megvan, a többi gyakorlatilag lényegtelen, és érthetetlenül ostobának tűnik az, aki milliárdokat halmoz fel a bankban és azért remeg, hogy hatalma legyen a másik ember felett.

Szerintem arra is sokan rájöttetek, főleg negyven vagy ötven felett, hogy az idő az igazi kincs, abból van kevés, riasztóan kevés.

Felnézek a könyvespolcaimra, és látom, hogy nem tudom elolvasni az összes könyvet, amit szeretnék, ránézek a térképre, és tudom, lesznek helyek, ahova, bármennyire szeretnék, már nem jutok el, és véges lesz azon esték száma is, amiről Cseh Tamás csak annyit mond, hogy volt egy-kettő belőlük.

Szóval ha valakire vagy valamire időt szánunk, egyik legnagyobb kincsünket adjuk oda.

Ez a lemezem borítója. Nagyon limitált kiadás.

No, ezen kis patetikus és modoros felvezető után következzen a legutóbbi válogatás cd-m. Korábban már volt ilyen, sőt azóta egy magyar is összeállt, de mivel most ennek készült el a borítója, így ezzel dicsekszem most.

A dalokat a rádiókból, a Spotify-ról, YouTube-ról és emlékeim ködéből bányásztam elő, majd másoltam rá egy hagyományos cd-re, aminek egy borítót is eszkábáltam. Időbe került mindez.


1. Eels: Novocaine for the soul

Na, ehhez kisregényeket tudnék írni, de inkább hallgassátok meg a dalt. A tavalyi bécsi koncertről amúgy is írtam egy hosszabbat.


2. Michael Kiwanuka: Love & Hate

Valami angol zenei díjat nyert a fickó, akkor figyeltem fel rá.


3. Beck: Loser

Ezt a memóriámból ástam elő, még a megboldogult MTV Alternative Nation programjában bukkant bel.


4. Oi Va Voi: Refugee

A zenekar elég nagy csalódást okozott nekem a Szigeten, de a dal attól függetlenül telitalálat. Amikor a bevándorlás előkerül a középiskolás ofőórán, ezzel lehetne kezdeni, hogy ennek tükrében mit is gondolhatunk Habony Ibiza Árpád honvédő háborújáról.


5. Flaming Lips: She don’t use jelly

Amerika tele van baromi jó és baromi zakkant indie-zenekarokkal. Egyik kedvenc a Flaming Lips. Egyszer őket is elkaptam Bécsben. Ez egy nagyon régi daluk.


6. Regina Spektor: Small Bills

Kiment az álom a szememből, amikor azon a reggelen az autórádióban (FM4) felhangzott ez a dal. Próbáltam megjegyezni a szöveget és rákeresni a Google-n. És bingó!


7. Noel Gallagher’s High Flying Birds – Ballad Of The Mighty I

  1. Csak kíváncsi voltam, mit csinál most az Oasis zseniális dalszerzője.

8.Police: Walking in the Moon

15 éves lehettem, amikor a nagybratyómtól kapott, igen jó minőségi rádiómból egyik este egyszer csak ez jött elő, hogy alapjaiban változtassa meg a zenei ízlésemet.


9. K.I.Z. – Hurra die Welt geht unter

Egy ismerősem tette fel a Facebookra, meghallgattam és tetszett. Az is a koncepció része, hogy minden válogatáslemezemen legyen egy-két nem angol nyelvű dal.


10. Lou Reed: Walk On The Wild Side

Ez is egy régi kedvenc, de minél többet hallgatom, annál kevésbé tetszik.


11. Ian Brown: In The Year of 2525

Csak annyit, hogy szerintem nemsokára ez lesz a csengő hangom. És ha majd telefonáltok, és sokáig hagyom csengetni, akkor tudjátok, hogy miért van.


12. Dido: Thank you

Ez egy kicsit kilóg a sorból, merthát main-stream a javából. De olyan kellemes hangja van a hölgynek és olyan kellemes időkbe visz vissza.


13. Guided by voices: I Am A Scientist

Szerintem ez is egy MTV Alteranative Nation-dal volt, amit jó pár évtizeddel később megtaláltam az interneten. Igazi low-fi kincs.


14. Erica Russo: Dreams

Úgy volt, hogy Budapestre megyek egy koncertre, ahol ő volt az előzenekar. Persze nem mentem, de rátaláltam erre a rejtett kincsre. Mindig várom, hogy ideérjen a cd.


15. Patti Smith: Smells like teen spirit

Egy jól ismert generációs sláger kevésbé ismert feldolgozása egy korábbi generációs félistennő által.


16. Radiohead: Street Spirit (Fade Out)

Ahogy telnek az évek, úgy gyanakszom arra, hogy talán ők minden idők legjobb rockzekara.  Még csak gyanakvás, nem bizonyosság.


17. Kendrick Lamar: Swimming Pools (Drank)

Ezt sem szeretem már annyira, mint amikor beválogattam, de azért szódával és jéggel elmegy, hogy stílszerű legyek


18. Portishhead: S.O.S.

Az egykori ABBA-sláger átértelmezése egyik magán Top10-es zenekarom segítségével. Csak hogy véletlenül se legyen happy end.

 



mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Please Login to comment
  Subscribe  
Visszajelzés