Lengyelország főként az aktuálpolitika és a közép-európai diplomáciai játszmák kapcsán bukkan fel a magyar sajtóban, pedig az egyik legizgalmasabb európai úticél, végtelenül sok felfedeznivalóval. Itt van például Torun.

„A múlt héten volt egy debreceni csoportom, amúgy átlagban havonta eggyel találkozom” – mondja az idegenvezetőnk Torun főterén, amikor arról faggatom, hogy milyen gyakran fut bele magyarokba. Azt is mondja, mintha egyre több lenne belőlünk a városban, de a még így is ritkaságszámba megyünk, honfitársaink leginkább a komolyabb lengyel körutazások egyik megállójaként érkeznek ide. Ő maga már többször járt Budapesten, kedvenc magyar csapata a Ferencváros.

Torun (Fotó: e-gabi, Pixabay.com)

Az észak-lengyel Torun a „felfedezetlen” Lengyelország egyik meglepően vonzó helyszíne, számos történelmi látnivalóval, egyedi legendákkal és kellemes atmoszférával.

Bár a város meglehetősen népszerű a belföldi turisták körében, nem valószínű, hogy akad egyetlen magyar, aki csak miatta indul útnak. De ha arrafelé járunk, tényleg melegen ajánlom a megállót.

Ezt a képet Dulsknál készítettem. Kb. 30 km Toruntól.

Maga a környék szokatlan a magyar szemnek. A végelláthatatlan, valószínűtlenül zöld lankákon élénk mezőgazdasági termelés folyik, a dombok között megannyi tó vize csillog szelíden. A keskeny, de jó minőségi vidéki utak mentén szolid jólétre és kiegyensúlyozott életre utaló napelemes családi házak állnak egymástól tisztes távolságra. Nem túl drámai, de mégis egyedi látvány mindez így együtt.

Ez a Visztula-parti táj úgy szép, mint mondjuk a Zalai-dombság. Nem hivalkodó, de szívhezszóló.

Torun, belvárosi sétálóutca

Ebbe a bukolikus idillbe hasít bele Torun a maga 200 ezres lélekszámával, paneltengerével, autópálya-csomópontjaival, bevásárlóközpontjaival, ipari- és kereskedelmi létesítményivel, hogy aztán a belvárosba érve mégis egyetértsünk azokkal, akik szerint Európa egyik legszebb történelmi belvárosáról van szó, ami mellesleg az UNESCO-világörökség része.

Fotó: E-gabi (Piaxabay.com)

Torun leginkább Kopernikusz szülővárosaként és mézeskalácsairól ismert. Az előbbiről kevesen tudják, hogy Leonardo de Vinci-kaliberű reneszánsz polihisztor volt. A híres tudós háza belülről éppen átalakítás alatt áll, nemsokára újranyílik benne egy 21. századi múzeum, a csillagászat népszerűsítése pedig kiemelt fontosságú a régió iskoláiban. Ami a mézeskalácsokat illeti, már vagy 700 éve készítenek itt, környékbeli lisztből és mézből, mindenféle trükkös ízesítéssel.

A Kopernikusz-ház

A város hangulatát azonban nem ezek adják, hanem a meglepően jó karban megmaradt középkori épületek. Van itt minden: hatalmas óvárosi piactér, székesegyház, templomok, ferde torony, latrinatorony, városháza, városfal, megannyi reneszánsz palota és lakóház, múzeumok regimentje.

Tényleg van a városban egy ferde torony

A részleteket meghagynám az útikönyveknek, annyit azonban még elárulok, hogy a város egykor a német lovagrend központja volt, majd a Hanza-szövetség kereskedővárosává fejlődött. Az épületek arról tanúskodnak, hogy volt itt pénz rendesen.

A sok vörös téglásépület miatt van egy kis angol hangulat is

A város nemcsak az épített örökségben, hanem olyan legendákban is bővelkedik, mint a városvédő macska, a békák nyelvén tudó hegedűs, a női bájaktól elcsábult szerzetes, a mézeskalácstól megenyhült vagy éppen a helyi sörtől megpukkadt lengyel királyok.

A békás szökűkút perspektívája

Ha valakinek mindez nem lenne elég, adja hozzá a belváros szomszédságában csordogáló Visztulát, lépcsőivel és sétahajóival, valamint megannyi kellemes kávézót, éttermet, sörözőt. Mindezt roppant méltányos árakon.

A Visztula partja

Szóval minden arra mutat, hogy nagyon könnyen el lehet itt tölteni néhány kellemes napot, és erőlködés nélkül megkapjuk azt, amit más divatos európai városok csak ígérnek, de a lélektelen turistaipar és az illúzióromboló tömeg miatt képtelenek szállítani.

Higgyétek el, Torun egy jó hely.