„Vigyél el az Egyesült Államokba, vigyél el a Golden Gate-hez, asszimilálódni fogok” – éneklik ezek a jugó csávók. Nyilván nem lehet hinni nekik, és ettől lesznek hitelesek.

Ma este szerencsétek van, megkíméllek benneteket jugoszláv családi kötelékeimtől, igyekszem gyorsan megtalálni a zene felé vezető ösvényt.

Annyi azonban idekívánkozik, hogy amikor – a háború után – átutaztam Bosznián, ott egy nagyon kellemes, vonzó országot találtam, közvetlen emberekkel és meghökkentően szép tájakkal.

Ez nem a Golden Gate, hanem a Mostari híd. Így nézett ki a híres építmény, amikor ott voltam. Olyan már soha nem lesz, mint Csontváry festményén, de legalább újjáépült.

Az európai nacionalizmusok egyik legértelmetlenebb és számomra legsokkolóbb megnyilvánulása volt a balkáni háborúk sora, illetve Jugoszlávia szétesése, de csitt, megint csak elkalandozom.

Most titokban azt tervezem, hogy egyszer meglátogatom a bosnyák visegrádi hidat, ameddig ez nem történik meg, addig is rááll a szemem a Boszniával kapcsolatos hírekre.

Így akadt meg a szemem egy amerikai közösségi portálon egy bejegyzésre, amely félig komolyan, félig humorosan felhívja a figyelmet a bosnyák Dubioza kolektiv U.S.A. című dalára.

Erre: (Adjatok rá hangot!)

A dal arról szól, hogy – ahogy irodalomórán mondtuk – a lírai hős ott akarja hagyni a Boszniát, ahol minimálbéren tengődik és ketrecbe zárt rabszolgának érzi magát. A kőkorszakból az ígéret földjére vágyódik.

„Vigyél el az Egyesült Államokba, vigyél el a Golden Gate-hez, asszimilálódni fogok” – ígérik az énekben.

De aztán az álmok nem teljesülnek be, kiderül, hogy a szomszéd kertjében sem zöldebb a fű, és a tékozló fiú visszakívánkozik Boszniába, a „senki földjére”.

Ennek megfelelően az egyik refrénben a Szabadságszobrot akarja látni a „lírai én”, míg a másik arról szól, hogy az élete végén mindenki belátja, hogy nincs még egy olyan hely, mint a szülőföld. (Kicsit klisés, de bocsánatos. Teljes szöveg.)

Ahogy az a dalból kitűnik a Dubioza kolektiv zenéje, reggae-ből, skaból, rapből, rockból, dubból és balkáni őrületből összegyúrt anyag, amely nem mentes sem a politikától, sem az erős érzelmektől.

Amúgy egyre népszerűbbek. Egy-egy YouTube videójukatt sok millióan nézik meg. Honlapjuk szerint szinte az egész nyarat dél- és nyugat-európai fesztiválokon töltik. Augusztus végén a Szegedi Ifjúsági Napokon is játszanak.