Néhány évvel ezelőtt vettem fel azt a szokást, hogy nem dobom ki a kifogyott tollakat, hanem betéteket veszek. (A vonatkozó lelki búvópatakokról majd később, külön.)

Eddig az úgynevezett Pax-tollakhoz módszeresen magyar betéteket vásároltam. Jó érzés volt látnom és tudnom, hogy a fémrudacskán az állt, hogy valamilyen „KFT”. Nem foglalkoztam árral és hasonlókkal.

Ahol tudom, támogatom a magyar államnak adózó magyar cégeket, más kérdés, hogy a magyar állam nem viszonozza ezt a gesztust.

Szóval tegnap megint elmentem betétet venni, de a szokásos papírboltomban éppen nem volt kapható a magyar tollbetét.

Volt viszont kínai.

Lelkiismeret-furdalással tele, de vettem belőle kettőt.

Nos, alig merem bevallani, hogy fele annyiba kerülnek, és minimum kétszer olyan szépen írnak.

Remélem, a kínai állam nem tesz felém semmi gesztust, mert akkor félek, végleg elbukom.