Mottó:
Omar Khajjám: A mulandóság mámora
Midőn tavasz napja ragyog fenn az égen,
bort és forró ajkat nyujt felém a szépem, –
nevezzen akárki hitetlen kutyának,
ha az Éden akkor eszembe jut nékem…
(11. század, Baktay Ervin fordítása)
Ha hinnék a reinkarnációban, akkor gyanakodni kezdenék, hogy előző életeim valamelyikében perzsa voltam.
Valamiért ugyanis az átlagosnál jobban érdekel Irán. No nem annyira, hogy roppant komoly történelmi vagy politikai könyveket olvassak, de ha az országtól valami hírre bukkanok az internen, akkor azt elolvasom, ha filmet, megnézem. (Ne feledjétek: Persepolis!)
Így elolvastam az Economist mai cikkét is, ami azt írja, hogy fejüket vakarják az iráni vallási vezetők, mert elkészült egy hivatalos jelentés, amely az ország szexuális gyakorlatát volt hivatva feltérképezni.
És ez a gyakorlat meglehetősen távolt van egy decens muszlim vallási állam képétől.
A felnőtt, de még nem házas fiatal lányok 80 százaléka aktív szexuális életet él, ideértve a középiskolásokat is.
Még ennél is megrázóbb, hogy a megkérdezett 142 ezer diák 17 százaléka homoszexuálisnak vallotta magát.
Amennyire ismerem az iráni helyzetet (semennyire), persze még az is lehet, hogy poénból, csak hogy bosszantsák a hatalmat.
Az egyik 32 éves megkérdezett nő, aki házasság nélkül együtt lakik a barátjával, azt mondja, hogy a szexre szüksége van az emberi testnek. Szereti az országát, de csak egy élete van, és nincs ideje kivárni, amíg felnőnek a vezetői.
Minderről három dolog jut eszembe.
1. Vannak olyan népek, nem is kevesen, akik rossz időben voltak/vannak rossz helyen. Ilyenek a perzsák, akiknek egyedi, egykor virágzó kultúrájára rátelepedett az iszlám vallás. De ilyenek vagyunk mi is, csehekkel, lengyelekkel stb. egyetemben akik jól megszívtuk a 40 év orosz megszállással. Jobban, mint akkor gondoltuk.
2. Mintha létezne valamiféle lényegi nemzeti karakter, ha úgy tetszik néplélek, ami független a megszállástól, kormányoktól, politikai helyzettől, és sokkal-sokkal lassabban változik, mintsem hinnénk, és amikor már azt hisszük, nincs sehol, felszínre tör. Például a perzsáknál. És itt van persze nálunk is, szerethető és utálható vonásaival.
3. Magyarország láthatóan nem tud mit kezdeni a szabadsággal, de vigyázat, ez ne tévesszen meg senkit. Hosszú távon a szabadság mindig fontos dolog. Vagy én vagyok naiv?
Illegális party Iránban:
[youtube http://www.youtube.com/watch?v=ulm4Gj406E8]
Szólj hozzá!