A poszt címében feltett kérdésre a nyilvánvaló válasz a „könyveket” lenne, de ez csak annyira igaz, mint a közhelyek általában. Azaz igaz, de snassz kimondani, hacsak nem vagyunk valami jó kis vidéki média. (Na jó, persze. azok vagyunk, de olyan, amely igyekszik kikerülni az olyan mondatokat, hogy valaki „fergeteges sikerrel koncertezett tegnap este”.)
Hogy ezen kellemes kis intellektuális kitérő után rátérjünk a valódi válaszra: azt szeretem a Berzsenyi Dániel Könyvtárban, hogy olyan közintézmény, amelyből a felújítás során nem sajnálták ki a pénzt. És ez a nemsajnálás nem csak papíron (és titkos svájci bankszámlákon) látszik, hanem például a berendezésen, dizájnon, egyebeken.
A könyvtár ugyanis minőségi bútorokat kapott anno, olyan fákat, textíliákat, székeket, asztalokat, olvasólámpákat, egyebeket, melyeket jó megérinteni, jó érzés használni, és melyeken nem nagyob fog az idő foga.
Méltó a helyhez, mondhatni (kissé közhelygyanúsan).
Mindenesetre egész fura érzés ücsörögni ott a térben, és elgondolni, hogy nahát, nahát, lehetne esetleg így is.
Már bocs,de elég üresnek látszik.Nem látni a kultúrára szomjazó embereket.Nagyon kellemes környezet, szép berendezésekkel.Szerintem elég kevesen vannak már ,akik tudják, hogy mire való egy jó könyv.Nálunk is szép és jól felszerelt a könyvtár,szerveznek különböző programokat.De ez manapság már nem érdekli annyira az embereket. Ha van potya kaja pia, akkor jöhet, ha könyv akkor kell a kutyának. / Itt nálunk sok a bunkó , nem kell csak a falunap /