Élénken emlékszem arra a kissé görbe szombathelyi estére, amikor a társaság több férfitagja is azon tűnődött a bor felett, hogy elmúlt 40, és hogy akkor most mi van.

„Nem irigyellek benneteket” – mondtam, miközben szememben huncut mosoly bujkált, és magamban elégedetten nyugtáztam, hogy nekem addig még van pár jó évem.

Már-már szinte hihetetlen (sic!), hogy milyen gyorsan elillant az a közel egy évtized, hogy közben mennyi minden történt, és hogy szinte semmi sem.

És hogy idősebb vagyok immár azoknál a férfiaknál, akik ott az asztal körül olyan idősnek látszottak.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy olvasom: „Barack Obama szerdán ünnepli 49. születésnapját”.

Nem irigylem a fickót, mivelhogy nekem addig még van pár jó évem.