Egész nap nem voltam gép és internet közelében. Egészen pontosan egy balatoni strandon dobáltam a labdát és álltam sorban lángosért és hajgumiért.

Nagyjából más nem is érdekelt. Remekül ki tudom kapcsolni magam.

Estefelé, hazafelé jövet azért bekapcsoltam a Kossuth Rádiót, hátha valami mégis történt az országban.

A vezető hír az volt, hogy egy vonaton valaki leköpött egy kalauzt. Innen azért gyanítottam, hogy nagy dogokról nem maradtam le, miközben vízalatt kézen álltam, és voltam olyan ügyes, hogy kivételesen nem ment tele az orrom vízzel.

Mindent megtesznek, nehogy valaki éjszaka beleessen a lyukba.

1. Ez a dokumentum és kifüggesztése valóban béna.

2. Ennél már csak az kínosabb, ahogy a szellemi siserehad ebből galaktikus ügyet csinál.

3. Miért követik el az emberek mindig ugyanazokat a hibákat?

Most mondja a hírmondó, hogy a belügyminiszter a sajtótájékoztató végén nem válaszolt az újságírói kérdésekre.

Megteheti, persze, nem jogszerűtlen, ráadásul nem ő az első és nem is az utolsó politikus, aki hasonló módon cselekszik.

A kérdés csak az, hogy akkor mi a jó túrónak kell sajtótájékoztatót tartani. Ha kérdezni lehet, akkor is néha elmélázik a sajtómunkás a szeánsz értelméről, ha meg nem lehet, akkor még elmélázni sincs miről.

Egyszerűen el lehetne küldeni a sajtóanyagot e-mailben, esetleg – ha szívatni akarja az online médiákat – csatolva PDF-formátumban. Vagy faxon. De a legjobb, ha a faxot beszkennelve jpg-képként kapjuk.