Hogy pontosan mi történt akkor, már nem emlékszem, mert a tájban éppen nagyon nem Szombathely ügyeivel voltam elfoglalva, de rémlik, hogy az Óperint utcai Shell-kútnak (akkor még más neve volt) talán nem kellett volna megépülnie. Valami zavaros politikai összefonódás vagy mi volt. Már akkor is. Persze megépült. Már akkor is.
Szóval sokáig és sokan bojkottálták és talán bojkottálják ma is a kutat, talán még én sem tankoltam ott. Meg sok más helyen sem. De most nem erről, hanem éppen hogy valamiféle rehabilitációról van szó. Tudniillik pár hónappal ezelőtt felfedeztem, hogy itt van a városban az egyik legjobb – ha nem a legjobb – bicikli kerék fújó cucc. Amit a képen láttok.
Lényege, hogy nem kell tartani a tömlőt vagy mit, tudjátok, amiből jön a levegő, mert csiptetős megoldás van, az ember a kerítésnek támasztja a bringát, rákattintja a szelepre a kis fémbaszinát, aztán elegánsan odaballag a szekrényhez, és megnyomja a „+” gombot. Mellette ott a tekintélyes méretű, esztétikailag is értékelhető nyomásmérő óra. Gyors, elegáns és praktikus kerékfújó. Jó kis konstrukció.
Ha lenne mellette egy melegvizes kézmosó, szappannal és kézszárítóval, akár kirándulási célpont is lehetne családoknak, kis baráti társaságoknak.
Tökéletesen igazad van.
Jó dolog lenne, ha például az oladi Shell kútnál is működne a pumpa…
valamely rejtélyes oknál fogva épp akkor tünik el, romlik el, amikor nekem szükségem lenne rá…
már gondoltam arra, kérem a panaszkönyvet)