Mikor tegnapelőtt (vagy mikor) mentem hazafelé, némi meglepetésre azt tapasztaltam, hogy a járda és az úttest közötti zöldövezet ementáli sajttá változott.
Megannyi méterszer-méteres, körölbelül 70 centiméter mély, botokkal és szalagokkal körbevett árok díszeleg a füvön, pontosabban a fű helyén. Nekünk – jellemzően- senki nem szólt semmit, a munkások még aznap elvonultak, azóta csend. Kíváncsi leszek, mi sül ki ebből.
ID azt mondj erre, hogy adj nevet a posztnak. Az illetéksek meg azt, hogy vakondtúrás, védett vakodtúrás, ha beszólsz, és már beszóltál, lelőjjük a kuty… a macskádat vaktöténnyel. És többször. Nem fogod szeretni, de te kezdted: visszaütöttél! 😀