Ez már csak ilyen sportos hétvége volt

A vasárnap reggeli filozofikus és izzasztó futás után a hétfő délután a kevésbé filozofikus, viszont legalább annyira izzasztó foci következett, mely során a kiváló hangulatú, és a pórnép számára is szimpatikusan nyitott SZSE pálya füvét sikerült – mérsékelt tempóban – felszántani. Az ellenfél Morn csapata volt, a vége döntetlen környéki lehettet, habár az oxigénhiány miatt a matematikai műveletek kissé elhanyagolódtak.

Újfent rá kell jönnöm, hogy mennyire jó játék a labdarúgás. Olykor azon kapom magam, hogy még az sem kizárt, hogy érdekelni fog a nemsokára induló Eb is. Abban viszont van valami komikus, hogy – jobb híján – az ember úgy választ magának csapatot, mint amikor lottószámokat ikszel be: néhány szám valamiért közelebb áll hozzá, de amúgy gyakorlatilag édes mindegy. Azt hiszem, Horvátország és Törökország mellett teszem le a voksot. De ez még nem biztos.

Viszont az SZSE pálya tényleg jó, ritkán jut eszébe az embernek affelett örvendeni, hogy valami úgy működik, ahogy kell, de ez most tényleg olyan.