Azt nagyon szeretem például, amikor a bringám pedálja izomból feltekeri a cipőfűzőmet, de mielőtt végzetesen beesnék az autók alá a Thököly úton, sikerül a másik lábamra támaszkodva megállni a járdaszegélynél. Az ilyen pillanatokért érdemes élni.
2
Szólj hozzá!
2
2
Comment threads
0
Thread replies
0
Followers
Subscribe
🙂 ti aztán tudtok élni! 🙂
Én is tudom értékelni, ha a forró vasaló nem a lábamra esik, v. ha a gyönyörű körömcipőm sarka nem egy száguldó autó elötti átslisszanásom alkalmával válik meg gazdájától közös mepróbáltatásaink miatt…. 🙂
Micsoda értékes pillanatok! 🙂
Nálam ez az öntözésnél jön ki leginkább: mindig ott tekeredik meg a slagg, ahonnan persze jó messze vagyok.
Ha szerencsém van, egy rántás elég,
hogy ismét áramoljon a víz. :)))
Ha nincs szerencsém, caplathatok sok-sok métert, kitekerni betekeredettet, aztán felkapni újra slagg vizelős végét… :)))