Mikor valaki nekiáll bármilyen, ezektől elütő alternatív zenét játszani (ami ilyen viszonylatban nem különösen nehéz), akkor elé kéne rakni ezt a listát, hogy figyu, öreg, te ide, ezek közé nem fogsz tudni bejutni. Ha mégis, akkor hibáztál. És mivel nem tudsz bejutni közéjük, fenemód kicsi az esélyed arra, hogy megélsz a zenélésből. Hobbiként meg sokáig nem húzod. A remény hal meg legelőször. De azért próbáld meg! Sok sikert hozzá!

Mi olyan tragikus ebben????? Annak idején tök sokan rajongtunk pl. a Modern Talkingért meg hasonlókért, amit ma persze szívünk szerint letagadnánk.
Tömeg dönt.
A zene a pillanatnak szól: éppen akkor megérint, megfogalmaz helyetted/neked valamit, ezért hallgatod meg újra meg újra….:))
Én annak idején a Genesis: Mama, meg a Tina Turner: Private Dancer-re tudtam leginkább elérzékenyülni, az se volt jobb érzés, hogy mindig magyarázkodni kellett, miért.

Én el tudom fogadni, hogy a zene a szórakoztást is jelent, és sokan kizárólag azt keresik benne. Lelkük rajta, nem vagyunk egyformák. Engem például a meghatározhatatlan fogalomtartalmú “világzenével” lehet kikergetni a világból.

A szórakoztatás is lehet színvonalas, de ez nem az, hanem fofátlanul igénytelen, amely csak a gyors pénzlehúzásra épít. Ez a tragikus benne.

Miért legyen a szórakoztatás igényesebb, mint a hallgatóság?????

:))

Jogos.

De ettől még sz@r. 🙂

Szerinted szar, ok, elfogadom.
Nekem a Szulák Andrea meg a Péterffy
Bori pl. bejönnek!!!
Akkor most mi legyen? Dobjam el a zeneiségemet???? :)))

Azért a Péterffy Bori vállalható ebből a listából… 🙂 Kicsit Méhes Mariette-klón ugyan, de jó! 🙂

Péterffy Borinak kellene lenni mondjuk a main streamnek. Hogy az alá nagyon ne, legalábbis ne tömegesen. Más a helyzet alakodalmakban és falusi búcsúkban.

Ja. 🙂 Pedig saját bevallásuk szerint amit csinálnak épp nem mainstream, hanem underground… :)) Illetve ahogy a közönség viszonyul hozzá, és amilyen helyet a jelenléegi könnyűzenei szcénában elfoglal.
Legalábbis a Tövisházi meg a Bori szerint.

Nem az ezzel a listával a probléma, hogy ilyen dalok vannak, hanem az, hogy bármilyen magyar listákon CSAK ilyen dalok szerepelhetnek. Péterffy Bori tényleg okés, bár ez alapján a dala alapján ha valaki megveszi a lemezét, akkor koppan, mert egy hasonló dal sem szerepel rajta.

A világzenével én se tudok mit kezdeni. Tisztelet a kivételnek, de többségében az autentikus népzenét butítja le, nyesi belőle le a popzenén nevelkedettek számára – tudom, rossz szó – disszonanciaként ható elemeket. Teszem azt, egy zenei kíséret nélküli, komor, sötét hangulatú siratóval addig machinál, amíg emészthető nem lesz bárki számára, hogy tudjon popzeneként működni.