Az esetek 90 százalékában magyar bort veszek, de van úgy, hogy az ember más nemzetiségű palackokkal is közelebbi ismeretségbe kerül.

A legrosszabb tapasztalataim az olasz borokkal vannak, ezek – egy római pizzéria házi vörösbora kivételével, ami viszont igen jó volt – mind gyatrának bizonyultak.

Legemlékezetesebb egy Sziciliában kortyolt fehér rémület volt, ami a szálláshoz járt. Mindez onnan jut eszembe, hogy ma este megnyitottam egy ajándékként kapott olasz fehérboros palackot, ami éles kontrasztban áll mondjuk a tegnapi borversenyen jussolt magyar – a zsűri szerint közepes minőségű – borokkal. Az utóbbiak javára.

Ellenpélda: úgy két évvel ezelőtt a Lidl-ben nagyon jó román vörösbort vettem, és szintén nagyon ízlett a dél-horvát Peljesac-félsziget vörösbora, a Dingac.

De azt hiszem, az olasz borokkal most nem kísérletezem egy darabig.