Nem tudom, ki látta, tegnap este ment a Dunán a Sztornó című magyar film, Lovasi András főszereplésével.
Néhány konklúzió:
1) A film az átlagnál jobb, néhány vonatkozásában feledhető, másban kimondottan jó, Lovasi András azonban még ennél is jobbat érdemelt volna.
2) A család nőnemű fele kb. 2,7 másodperc erejéig feltűnik a filmben. A családi vonatkozást erősíti, hogy a jelenet történetesen az öcsém volt középiskolája előtt van.
3) Az tetszik, hogy vidéki, pécsi filmet csináltak, a helyszínek nagyon pécsiek, a lepangott vidámparktól kezdve a lakótelepi padokig. A távoli és az események szempontjából jelentéktelen főváros egy kétperces jelenettel le van tudva. Még Kecskemét is fontosabb.
4) A legfontosabb: Úgy tűnik, hogy van remény arra, hogy még üzemel a Rózsakert nevű vendéglátó-ipari egység, egykori kedvencem (lásd a felső képet a film forgatásáról). Amikor az utóbbi évtizedben arra jártam, mindig be volt zárva a hozzá vezető vaskapu, pécsi ismerőseim meg csak a vállukat vonogatták, amikor azt kérdeztem, hogy mi van vele. A filmben egy jelenet itt játszódik (Csakányi Eszter dizőzként énekel), és láthatóan a bútorzat sem változott.
Ugye jól emlékszem, a Rózsakert a műszaki főiskola fölött volt a domboldalban? isteni jó hely volt! Hatalmas sörözések, no meg a Bánffy – máj volt a specialitás. Bánffy Györgyről elnevezve, aki Pécsett volt szinész!
Te jó ég! De rég volt!