Két napja érkezett a hír: Londonban úgy döntöttek, kiteszik a szűrét az Ubernek. A döntés ellen fellebbez az amerikai cég, de ezzel együtt egyre több helyen tartják nemkívánatosnak ezt az új típusú taxis szolgáltatást. És, kapaszkodjatok meg, még az sem biztos, hogy teljesen alaptalanul.

Amikor tavaszal a magyar kormány drasztikus eszközökkel kivonta a forgalomból az Uber járműveit, internetes körökben nagy és részben érthető felháborodást váltott ki.

Merthogy látszólag egyszerű a történet. Vannak a gonosz taxisok, régi vágású keselyűk és hiénák, akik sok pénzért kétes szolgáltatást nyújtanak, piaci jelenlétüket lobbizásuknak és az állami hónalj-alányúlásnak köszönhetik.

És van az Uber, a szilíciumvölgyi csodagyerekek, a 21. század személyszállítási forradalma, a hatékonyság szimbóluma. Nincs szükség drága diszpécserközpontra, személyzeti vezetőkre,  irodákban csinos titkárnőkre, akiknek a semmittevő főnökök csapják a szelet a méregdrága céges bulikon. Csak az utas van, sofőr és egy intelligens kis program a telefonon. Ennyi.

Uber-ellenes tiltakozás Budapesten 2016 januárjában (Fotó. Szigetvári Zsolt /MTI)

De ha jobban megkapargatjuk ezt a történetet, kiderül, hogy az Uber sikere és nyomott árai nem feltétlenül és kizárólagosan az áramvonalas működésből következnek.

Merthogy vannak itt kérdőjelek bőven, a felelősségtől kezdve, az adózástól, a biztonságon a és megfoghatóságon át a száz kötelező apróságig, amivel a magyar állam – más kérdés, hogy indokoltan-e – zaklatja a hagyományos taxisokat, de az Uber ügyesen elhajol mindezek elől, mondván, ők nem taxis cég, csak egy letöltött mobilalkalmazás.

A kérdések száma végtelen – csakúgy, mint a hasonló logikával működő Airbnb esetében.

Az biztos, hogy a palackból kiszabadult a szellem, és oda már nem lehet és nem is érdemes visszagyömöszölni.

Hogy hogyan lehet mindenki megelégedésére szabályozni, azt roppant nehéz megmondani, mindenesetre a zeneipart a szakadék széléről – részben – sikerült megmenteni az iTunes, a Spotify és hasonlók segítségével.

Felkészülhetünk arra, hogy a technológia által vezérelt globalizáció ennél sokkal zűrösebb kérdéseket és felvet majd a jövőben, és megnyugtatóbb lenne, ha a magyar parlament öregurai ezekről beszélnének, és nem olyan bornírt ügyekről hadoválnának, mint a Soros-terv.

Ehhez persze először képbe kellene kerülniük, felnőni a feladathoz, amihez nagy affinitást nem látok.

Az Ubert mindenesetre már több helyről kiebrudalták, és nem feltétlenül csak onnan, ahol az állam, mint Magyarországon, szeret beletenyerelni a piac működésébe.

A brit Independent a londoni döntés után összegyűjtötte, hogy hol illegális a cég működése:

Magyarország

Olaszország

Dánia

London (Nagy-Britannia)

Austin (Texas, USA)

Alaszka (USA)

Vancouver (Kanada)

Kína

Tajvan

Észak-Ausztrália

Bizonytalan a helyzete: Finnország, Franciaország, Hollandia, Spanyolország