Az Economist grafikája szerint az oroszok a korrupció, a kínaiak az erkölcsi hanyatlás, az angolok a bevándorlás miatt aggódnak a legjobban. És vajon mi van a magyarokkal? Bizony, ahhoz kattintonotok kell.
Most megint lefuthatnám a köröket arról, hogy a brit sajtó miért és mennyivel jobb, mint a hazai, de nem teszem, mert ki tudja, meddig lenne igazam, elvégre a Brexitet is beikszelték a derék szigetlakók.
Egyelőre azért még előszeretettel olvasom kis szabadidőmben az Economistet, regisztráció után három ingyen cikket engedélyez az online rendszer.
Ezt a tavaly évvégi írást a Facebook keverte elém ma reggel, valószínűleg kifigyelve a preferenciáimat.
A cikk lényege egy táblázat, amely a világ 25 országát rendezi elégedettségi listába.
Pontosabban arra a kérdésre adott válasz alapján, hogy az ott lakók szerint az ország a jó vagy a rossz irányba halad.
A grafika már csak azért is érdekes, mert az elégedettség láthatóan nem függ össze a demokráciával. A lista élén ugyanis Kína és Szaúd-Arábia végeztek, a klasszikus demokráciák közül csak Kanada került az élmezőnybe, éppen megelőzve Oroszországot.
Magyarország – meglehetősen kiábrándítóan – a lista utolsó felében foglal helyet: az embereknek több mint 80 százaléka szerint nem jó irányban mennek a dolgok.
Igaz, a helyzetünk még mindig jobb, mint a lista végén kullogó franciák, akik tényleg nagyon elronthattak valamit.
Mindezzel szorosan összefügg az aggodalmak fő oka.
Első látásra szembeötlő, hogy a magyar kormány kommunikációját domináló migráció Európában sem a legnagyobb kérdés. Egyedül a britek jelölték meg fő aggodalomnak, ami talán részben magyarázza a Brexitet.
Még a migráció által súlyos sújtott Olaszországban vagy Franciaországban sem ezt jelölkék meg az emberek a legnagyobb félelemnek, hanem a munkanélküliséget.
A kínaiak az erkölcsi hanyatlás, az oroszok a korrupció, a japánok a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség miatt aggódnak a legjobban.
A magyarok – nem nagy meglepetésre – az egészségügy helyzetét találták a legaggasztóbbnak. Érdekes, hogy a hasonló bel – és külpolitikai pályán mozgó lengyelek is ugyanerre a következtetésre jutottak.
A tények kedvéért tegyük hozzá: az Ipsos felmérése tavaly év végén jelent meg az Economistban, azóta némileg módosulhattak az arányok.
Via Economist
Szólj hozzá!