Attól tartok, kezdenek önismétlők és unalmasak lenni a futósikereimről szóló, cipővel illusztrált blogbejegyzéseim.

Mindegy, most már leírom, abban a hitben, hogy életetekben talán nem én vagyok a legirritálóbb dolog.

Ma a megint a salakoson voltam, ahol a kellemes hőségben egy keresztbe állított focikaput kerülgettünk a futópályán.

Ennek ellenére egy percet faragtam a korábbi mesés időeredményemből. Most 52 perc 33 másodperc alatt vergődtem le száguldottam le a 20 kört (8 km).

Alakul ez.

Hacsak nem lesz valami rendkívüli mondanivalóm, vagy nem kényszerít rá a kezelhetetlen olvasói igény, egy ideig elcsendesedem ezekről a sportpályai kalandokról. (Az uszodai beszámolókról is lám, milyen sikeresen leszoktam.)

De ti azért mozogjatok, ha tehetitek.

És mondjatok nemet a stadionokra.