A szokásos londoni kapcsolatomtól kaptam pár perce ezt a képet, ami szinte még meleg.

A Covent Gardenben található Múmin-bolt bejáratát ábrázolja.

Emlékeztek még a Múmin-tévésorozatra?

Valamikor a kilencvenes évek elején ment nálunk, és meglehetősen furcsa Múmin-univerzimot jelenített meg.

A japán gyártási hely és különösség miatt egészen ma estig meg voltam győződve, hogy a múminok japánok, de most, hogy utána néztem a dolognak, kiderült, hogy skandináv (svéd, finn) eredetű teremtmények. (Mondjuk a skandinávok néhányszor majdnem annyira ufónak tűnnek számomra, mint a japánok.)

Bár a magyar Wikipédiával óvatos vagyok, ám most – kicsit lustaságból – idézem:

„A múmintörténetekben több furcsa és különös alakú szereplő található, néhányan rokonságban állnak egymással. Múmin-völgyben megértéssel viseltetnek a másság, a más életformát élők iránt, a szereplők az emberi természet gyengeségeit is megjelenítik.”

Mindebből teljesen érthető, hogy miért nem népszerűek mostanában a múminok. Nem múminnak való vidék – mondhatni.