A legfontosabb 1
Az elemzők valami nagy durranást várnak a hétvégi EU-csúcstól, biztos igazuk van, én innen a nappaliból mindenesetre abban a hitben élek, hogy a szokásos maszatolás lesz: bizottságokat állítanak fel, határidőket jelölnek ki, alapelveket fogadnak el, ilyesmi.
Bevallom, ha egy brüsszeli irodában dolgoznék havi X millió forintért, és közben minden költségemet fizetnék, nem elképzelhetetlen, hogy én is hajlanék a bizottságosdira.
De még ehhez képest is meglepetéssel olvastam az alábbi hírt (lásd lent), amely arról szól, hogy az elemzők szerint az lenne a legjobb, ha még egy kis (nagy) közpénzt öntenénk a bankokba.
Aztán átgondoltam. Ha a londoni City egyik gazdasági-üzleti kutatóközpontjában ülnék, ami talán még Brüsszelnél is tutibb hely, lehet, én is ezt javasolnám.
Csakhogy történetesen a nappaliban ülök, ezért kissé most felvonom a szemem, és mérsékelten csúnyákat mondok magamban.
————
Az egyik vezető londoni gazdasági-üzleti kutatóközpont, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) csütörtöki elemzése szerint Európa egyszerre három – egymással összekapcsolódó – válsággal küszködik. Az egyik a bankok elégtelen tőkehelyzete és kitettségük a szuverén adósságválságnak, a másik a kormányok súlyos eladósodottsága, és az, hogy némelyiküknek csekély, vagy éppen semmilyen esélye nincs arra, hogy adósságait valaha is visszafizesse. A harmadik pedig egyes eurótagállamok olyan mértékű versenyképtelensége, amely miatt gazdaságaik a recesszió közelében, vagy ténylegesesen recesszióban van.
A CEBR londoni elemzői szerint ebben a helyzetben az elsődleges fontosságú feladat a bankok helyzetének rendezése, ami egyszerre igényel tagállami és EU-szintű intézkedéseket.
Tagállami szinten tartalékokat kell képezni a csődbement bankok pénzügyi kisegítésére és esetleges államosítására, uniós szinten pedig ezeknek a tartalékoknak a finanszírozási forrásait kell megteremteni. (MTI)