Helyszín: Szombathely, Hunyadi utca és Pázmány Péter utcai kereszteződés
Időpont: 2011. július 14., 14 óra körül.
A Pázmány Péter körútról balra nagy ívben a Hunyadi útra, a belváros irányába fordul egy zöld Dacia Logan. 50-es nő vezetheti, göndörített, rosszul festett haja követi a borzasztó magyar trendet. A hátsó üléseken degeszre tömött nájlon bevásárlótáskák teteje kandikál ki. A telezöldet nem nagyon tudja értelmezni, elindul, majd látván, hogy szemből jönnek, keresztezve az ő útvonalát, megijed, lefékez, majd az autók elvonultával is csak lépésben mer nekivágni az útkereszteződésnek.
Mögötte nagy fekete terepjáró, tekintélyes testsúlyú, haj nélküli, a méregtől elborult arcú sofőrrel.
FEKETE AUTÓ VEZETŐJE (a lehúzott ablakon, megfelelő hangerővel): „Bazd meg elindulnál már végre, a kurva életbe!”
Shakespeare nem volt egy hülyegyerek:
“Színház az egész világ,
És színész benne minden férfi és nő:
(Ahogy tetszik)
“…
Akarsz-e játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz-e játszani boldog szeretõt,
színlelni sírást, cifra temetõt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált?”