Ha nem lenne vébé, valószínűleg nem ütné meg az ingerküszöbömet, de mivel történetesen az van, hát megüti.

Mármint az, hogy Csányi Sándor, ez a szimpatikus, a maga erejéből és tehetségéből lett magyar milliárdos áll most majd a magyar labdarúgás élére.

Ha ért a bankokhoz, mezőgazdasághoz, borászathoz és még számos dologhoz, miért ne értene a focihoz. Ahhoz még én is értek, nemhogy maga a nagy Csányi.

Szóval lehet, hogy annyi sok sanyarú és savanyú év után végre lesz magyar labdarúgás, a magyar csapat először kijut az EB-re, aztán a VB-re, Csányi Sándort pedig szentté avatják. Ideje lenne.

Meg hát most miért ne legyen mindenki boldog? Olyan kevés kell hozzá. Például Csányi MLSZ-elnöksége.