Még mindig a Spiró-könyvet (Jégmadár) nyüvöm, kellett hozzá 500 oldal, de kezd tetszeni. De nem ezért írok, illetve csak részben.

Ebben a könyven van, hogy a jövőben majd úgy nevezik korunkat, hogy „Az elsötétedés kora.”

A kifejezés nyilván szellemi értelemben használatos, és összecseng saját személyes tapasztalatommal és elméletemmel is.

A siklósi dzsámi feladvány kapásbóli teljesítése (okosak, műveltek, szépek vagytok vagytok, no) adta az ötletet, hogy mi lenne, ha indítanánk itt a blogon, a Facebook.-on vagy akárhol egy olyan mozgalmat (nyilván véznát, gyengécskét, vékony hangút), aminek valami olyan lenne a neve, hogy „Tegyél az elsötétedés ellen!”.

Nem csinálnánk mást, mint beszámolnánk arról, hogy mit olvastunk, láttunk, hallottunk, beszélgettünk az ügyben, hogy a gyertya minél később aludjon ki. És erre biztatnánk minél
több embert.

Hallgatom reggel idefele az autóban az osztrák FM4 rádió reggeli műsorát, melyben a műsorvezető férfi és a betelefonáló, kellemes hangú, intelligensnek tűnő hölgy azon töpreng vidáman, hogy vajon mennyire jó hely Ausztria. Megállapítják, hogy ennek a kérdésnek az eldöntése ezen a reggeli órán főleg azon múlik, hogy ki hány kávét ivott már. De azért érződik a beszélgetésen, és a férfi ki is mondja: Ausztriában összességében jól mennek a dolgok. A nő viccelődik ezen, de nem mond ellent. Ennyiben maradnak.

Én eközben nagy ívben kerülök egy családot, akik biciklivel tartanak valahova, feltehetően dolgozni és iskolába a szakadó hóesésben. Elől az apa, mögötte a két gyerek teker, kopottas ruhákban, kopottas bicikliken.

Szépen lassan megy fel bennem a vérnyomás. Mert én bizony, már engedtessék meg, Ausztriához viszonyítok, és nem Ukrajnához, mondjuk.

És ebből a szemszögből kedveseim, az csak egy dolog, a BKV-huszárok, asszisztenseik, barátaik és üzlettársaik ellopják tőlem azt a pénzt, amivel mondjuk Firenzébe utaznék képeket nézegetni, súlyosabb, hogy ellopják ettől a szerencsétlen családtól a buszbérletet, az új biciklit, az új ruhákat, meg úgy egyáltalán: az emberi életet. Amelyről olyan jól elcsevegnek az osztrákok a kávé fölött.

És minderre ne tessék azt mondani hogy populizmus. Illetve lehet mondani, de előtte kéretik visszatenni a pénzt és ellopott buszbérleteket a közös kasszába.

Köszöntem.