Szép, okos, megindító szombathelyi tradíció, hogy az erős, tevékeny és tréfáskedvű városlakók mindenféle tárgyakat hajigálnak a Perintbe és a Gyöngyösbe. A tevékenység különösen hétvégén erősödik fel.
Vasárnap reggel kukák, kerékpárok, közlekedési táblák és egyéb objektumok kukucskálnak ki a patakmederből mint az elmúlt éjszaka vidám perceinek művészeti értékkel bíró emlékművei.
Szép is ez, jó is ez. A tradíció továbbfejlesztett változata, amikor a művészek fokozottan próbálják bevonni a nagyközönséget az installáció értelmezésébe. Ennek a szemléletnek egyik legizgalmasabb formája, amikor az installációt alapját képező tárgy nem fedi fel valójában önmagát, így a néző ez ügyben találgatásokra van késztetve.
Ma reggel például a Perint hídon átsétálván, a mederbe pillantván, bennem is megfogalmazódott az esztétikai ihletettségű kérdés: „Hát ez meg mifasz?”
kerekeskacsa?