Mivel a postaládámon továbbra is ott a felirat, hogy hagyjanak békén a reklámújságokkal és az egyéb ingyenes papíráruval (a Safót azért bedobják), pár nap átfutás kellett, hogy a kezembe kerüljön a Helyi Téma hetilap szombathelyi mutációja.

Az időzítés pikantériája, hogy a Fidesz-közeli kiadvány akkor jelent meg a színen, mikor is egy hosszabb cikket olvastam a HVG-ben arról, hogy a Fidesz nem akarja a véletlenre bízni a közelgő választások sajtóhátterét. Mint kiderült, a párt az utóbbi időben jelentős országos hátteret épített ki a nyomtatott és az elektronikus médiában, változó gazdasági és fogyasztói sikerrel.

Megértem az ilyen irányú építkezést, mert a magyar média zöme valamiért (na vajon miért?) tényleg balra húz, imádja szívatni a Fideszt, amely persze igyekszik erre gyakorta okot is szolgáltatni. De ez a szál most mellékes.

A Helyi Téma láthatóan az idáig viszonylag fehér foltokat, a nehezen kiszámítható területeket, a vidéket és a bulvárt célozza meg. A vidéket az jelenti, hogy a korábban a budapesti kerületek mellett immár több vidéki városban – így Szombathelyen is – mutációval jelent meg, a bulvárt meg az, hogy a Kósa Lajos és Pálffy István mellett itt van Maria Carey, Robbie Williams, a nyitólap karikatúráján pedig egy lobogó mellű, hűtlen feleség.

Amúgy tartalommal, tördeléssel, reklámmal, utazási ajánlatokkal bulvár, de ugyanakkor vérprofi az egész. Hogy milyen lesz a lap belső szombathelyi melléklete, az egyelőre nem derül ki, de mivel Fodor Sándor, a legendás újságíró jegyzi a helyi cikkeket, feltehetően ez a szál is derekasan el lesz kötve.

Ha gyors fejszámolást, erőmérlegelést végzünk, akkor kiderül, ha országosan még nem is, de helyi szinten a jobboldal az utóbbi egy-két évben sajtó-hátországilag beérte a szocialistákat, akik korábban keltek ugyan, de a közgyűlési hatalomátvétel kissé áthúzta a számításokat.

Kétségkívül izgalmas lesz, amikor kampányidőszakban elindulnak a most még kissé szemérmes gépezetek.

Az az apróság meg nyilván alig pár embert zavar, hogy nálunk egyre jobban és egyre szemérmetlenebbül a politika ellenőrzi a médiát, és egyre kevésbé fordítva. Persze, persze, nem vagyok naiv, de ezért kérek engedélyt nem örülni.