Néhány évvel ezelőtt egy görbe estéről jöttünk haza, nagyjából hajnali akárhányóra lehetett. Történetesen másnap lomtalanítás volt. A Malom utcában az egyik szeméthegy oldalában megláttam egy háromkerekű bringát. Biztos lelkesen és örömmel szolgálta a gyerekeket korábban, nem szép dolog így elbánni vele – villant át az agyamon, aztán alakuló tervekkel a fejemben a hónom alá csaptam a szerkezetet.
Egy rövid pihenés következett ezután a járgány történetében, majd átalakításon ment keresztül. Az ülés helyébe eltávolítható palló és deszkadarab került, így a házigép (amely később egy internetes bejegyzés ihletésére a rekutya nevet kapta a keresztségben) tökéletesen alkalmas lett kisebb terhek udvari fuvarozására.
A rekutya speciális működési területe a leander. Minden ősszel segít a tekintélyes méretű és súlyú virágok garázs végébe való juttatásában, illetve az onnan való tavaszi visszavándorlásban.
Szerintem szép feladat.
Ha akkor nem járok arra, szegény pára egész más életutat fut be.
Szólj hozzá!