Annak idején azért haragudtam a kommunistákra, mert nem volt banán. Most banán van, de talán nem vagyok egyedül, akik úgy gondolják, még akad apró-cseprő törlesztenivalója az utódpártnak. Például a tengeri halak terén, ami a banánnal együtt hiánycikk volt anno, pontosabban csak orosz olajoshal volt, különösen Csernobil után jöttek komoly készletek.

Mindent összeadva, a törpekormány most igazán felvállalhatnák a német gyorsétterem, a Nordsee ügyét, legalább valami kézzelfoghatót is csinálnának.

Szóval ide kellene csábítani valahogy őket, kapjanak támogatást, adómentességet, különtörvényt vagy bármit, ezek eddig is sok mindenkinek kijártak, pedig zömük nem is árul tengeri halat. Érthetetlen.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy ma Bécsben teleettem magam hallal egy Nordsee-ben (itt készült a kép), de a vásárlói komfortérzetemet mind Ausztriában, mind Szlovéniában erősen beárnyékolja, amikor németül vagy szlovénül kell megértenem – vagy kiejtenem – azoknak a tengeri élőlényeknek a nevét, amelyeket magyarul is alig kapizsgálom. Nem is beszélve a távolságról és a magasabb ottani árfekvésről.

Egyébként két évvel ezelőtt felröppent, hogy mindjárt jön Magyarországra a Nordsee, aztán valahogy mégsem ért ide.

Hihetetlen, de csak most mentem át először a bucsui határátkelőn, miután totálisan megnyitották. Lassítani csak azért kell, mert lerakták terelőnek ezeket a betonizéket.

Hát jöttek elő emlékek, de nem sírom vissza azokat az időket, amikor mind a megyarok, mind az osztrákok kéjjel szívatták az átutazókat.

Örülhetnénk jobban is ennek a dolognak, csak éppen most kaki van a ventillátorban.