Páros sörteszt: Szalon kontra Carlsberg


Szélsőségeket kerestünk. Örülünk, hogy olvasóink is beszálltak.

Érdekesen alakul ez a tesztsorozat. Már induláskor bevallottuk, hogy teljesen amatőrök vagyunk, és hogy összeeresztjük a söröket, annak részben az az oka, hogy nem nagyon tudunk különbséget tenni közülük.

A sorozat indulásáról és a kezdeti motivációkról itt olvasatók részletek.

Csakhogy közben a teszthez érkezett néhány figyelemre méltó olvasói bejegyzés, amelyeket figyelmesen elolvastunk és figyelembe vettünk. Végül is az egész sörteszt sorozatnak az lenne a célja, hogy – a szavazások és a hozzászólások segítségével – hozzásegítsük olvasóinkat a tisztánlátáshoz.

A mostani teszt több szempontból is első a sorban, ráadásul a végeredményét tekintve is van magyarázkodnivalónk.

Szóval a negyedik fordulóban szélsőségeket párosítottunk.

Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy látványos és automatikus-e a különbség a kommersz sörök alsó és felső sávja között

Carlsberg és Szalon

Most először fordul elő, hogy a tesztet megismételtük. Az első fordulóra néhány héttel ezelőtt került sor, a jegyzeteinket meg is írtuk, de az olvasói hozzászólások hatására még egyszer nekifutottunk, kétségkívül kissé befolyásolt tudatállapotban (nem a sörmennyiségtől). Ugyanakkor véleményünk a megismételt teszt után sem változott.

A teszt egyik szereplője a magyar kommersz sörök alsó végén elhelyezkedő Szalon. A nem túl jó hírnévnek örvendő, 4,6 %-os pécsi nedűt 179 forintért vettük a Sparban. Okulva a tapasztalatokból, gyorsan elolvassuk a tartalmát: ivóvíz, árpamaláta, kukoricadara és antioxidáns (aszkorbinsav és dikálium-diszulfit).

Az ellenfél kemény 80 forinttal drágább. Az 5%-os dán Carlsberg üvegje 259 forint. A címke szerint Dániában gyártják, és a következőket teszik bele: ivóvíz, árpamaláta, komló, komlókivonat, sörélesztő és antioxidáns (nátrium-szulfit).

A dizájn gyakorlatilag nem összehasonlítható. A Szalon low-end sárga-barna-piros grafikája mellett még szebb az alapból is igen csinos a Carlsberg skandináv rafináltan minimalista kiszerelése.

Ha vendégeink például értékelik az esztétikai részleteket, a Carlsberg kitűnő választás. Igaz, a történethez hozzátartozik, hogy a dán üveg – eddig egyedül a tesztelt sörök közül – nem visszaváltható.

Első tesztünk alkalmával – meglepetésre – nagy különbséget nem találtunk a két sör között, így még egyszer visszatapsoltuk őket, mondván, azóta talán finomodtak az ízlelőbimbóink.

Nos, most odáig eljutottunk, hogy behunyt szemmel szagra nagyon könnyen különbséget tudtunk tenni közülük (a Szalonnak sokkal szúrósabb, durvább az illata), de ízben megint csak elbizonytalanodtunk.

A sorozatos vakkóstolások alkalmával – főként Szalon savanykás utóízére alapozva – ugyan 70 százalékban meg tudtuk mondani, hogy melyik a Carlsberg és melyik a Szalon, de ez nem kellően megnyugtató magyarázat a két márka között levő piaci pozíciós szakadékra.

Így kerültünk nehéz helyzetbe a végeredmény kihirdetésekor.

Az a furcsa helyzet állt elő, mint a Dreher és a Gösser estében: az árkülönbség miatt a gyengébb sör, a Szalon a nyertes.

Nem vitatjuk, hogy a Carlsberg a jobb, nem is beszélve a név és a dizájn általi hozzáadott értékről, amely bizonyos alkalmakról kizárja a Szalon felszolgálását, de ha például strandról van szó, az íz szerintünk teljesen indokolatlanná teszi a kemény 80 forintos különbséget.

(Az írás eredetileg 2012 májusában jelent meg)

Ön szerint?


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Please Login to comment
  Subscribe  
Visszajelzés