Azért ez elég különös végjáték.
8
Szólj hozzá!
Igen, ez így van.
Az sem rossz, amikor a bulvárlapok a balesetek és bűntények részletein csámcsognak, illetve egyéni módon felturbózzák őket. Így próbálva még több pénzt keresni a sztorin.
Nyilván erre van igény.
Ami az ismert embereket illeti, ők meg szimbiózisban élnek a bulvármédiával, aztán csodálkoznak, ha kiteregetik azt a szennyest, amit ők adnak oda.
Antal Imre ügye persze más. Története túlmutat a sztár kontra bulvár ügyön. Több mint nyomasztó.
Teljesen mindegy, hogy mire van igény. Egy haldoklóból ne csináljunk látványosságot.
Itt be kellene lépnie egy egészséges önkontrollak a sajtó részéről. Ezt az etikátlanságon túl nem tudom másnak minősíteni, mint embertelenségnek.
De legalább ekkor gondnak tartom a Hospice ház indiszkrécióját. Etikátlan ez is. El kellett volna a fotóst és az újságírót a jó életbe.
Ez nem csupán a sajtó züllése, hanem az egész társadalomé. Ezt egy évszázada csak a legsötétebb bulvárlapok merték volna megreszkírozni – Amerikában. Ma már ez szinte természetes. Fő a profit. A sztár, a fejőstehén, arra van csinálva: élete-halála haszon.
Most a halálhaszon következik: emlékező, könnyes memoárok, majd elfelejtik néhány évre, mint Jimmyt, hogy mondjuk kb. 10 év múlva hirtelen valami “szenzációs” felfedezés okán újra lehessen kaszálni. Mondjuk: Antal Imre üzent a túlvilágról.
Ennek nincs nagy esélye. Antal Imrét az a korosztály szerette, aki 10 év múlva már nem tartozik a bulvárlapok és hirdetőik célközönségébe.
Nekem nem tetszik, hogy az újságírók ennyit foglalkoznak A.I.-vel. Inkorrektenek tartom, hogy egy olyan emberről készítsenek és közöljenek fotót, aki nem is igazán tud magáról. És ezt az újságíró is tudja.
Ezen kívül szerintem a Hospice ház személyzete személyiségi jogot sért, amikor az újságírót tájékoztat egy beteg ember állapotáról.