Általában éjjel 1-2 óráig dolgozom, aztán megyek olvasni. Jellemzően már kellőképpen fáradtan, néhány oldalnál több csak ritkán megy.

Az utóbbi napokban Faludy György versfordításaiból olvasok egy keveset, és nekiálltam Jung önéletrajzának, ami már évek óta az ágyam mellett hever.

Faludy vaskos világirodalmi versantológiája tényleg hatalmas vállakozás, nem sokkal azelőtt vettem meg hirtelen felindulásból, mielőtt meghalt. Persze a kettő nem függ össze, egyszerűen egy szép könyvként hívta fel magára a figyelmet. Főként az Európán kíüli költészet üdítő, talán majd beütök ide a blogra is pár 1000 évvel korábban keletkezett arab, kínai vagy japán verset. Meg fogtok lepődni.

A pszichológia önmagában valamiért soha nem izgatott (a főiskolán a tanár is állandóan meg akart buktatni), de Jung valamiért akár érdekes is lehet. Majd meglátom, tapasztalataimat megosztom veletek.