Változik az ember. Eddig például mindig azt gondoltam, és ezt a véleményemet ráadásul többször írásba is foglaltam balgán, hogy a zsibvásárokat mondjuk ki kellene tessékelni a kulturális intézményeinkből. Hamu a fejre! Az elmúlt héten egy szórólapon láttam, hogy 599 forintért ampermérőt lehet venni az MMIK-ban. Ki tud ennek ellenállni?
Pénteken így elmentem a ígéret boltjába, amit méltatlanul az intézmény egyik hátsó szegletébe száműztek. Megvettem a cuccot, amire évek óta vágytam, mi több, vettem egy távirányítót is (699 forint), mivel Videoton tévénkhez kb. egy éve nincs ilyen. Magam is meglepődtem, látván az ampermérő faszán működik, és a távirányító is majdnem, a hangot csont nélkül állítja le-fel, és a csatornák felét (négyből kettőt) is pöcre váltja.
Én voltam hülye, amikor plusz háromszáz forintért elemet vettem az ampermérőbe, nem gondolva bele, hogy ennyi pénzért van benne gyárilag. Pedig de! Az élet szép. És vásárt, még több vásárt minden közintézménybe!
Gratulálok! Jó ampermérést! 🙂 Ugye ez valami olyasmi, ami jellemzően inkább a pasikat érdekli?