A munkanap áthelyezéseket kellene megkonzultálni


Ma reggel 7 felé állok ki az autóval, az utcán egy teremtett lélek nincs, szombat van, de evileg munkanap, ami azt jelenti, sem ez sem az, minden kiszámíthatatlan és a levegőben lóg.

Fene sem tudja, hogy a boltok vagy hivatalok hogyan vannak nyitva, mit lehet intézni és mit nem, a munkahelyek többségén megy a lötyögés, maszatolással és korai hazamenéssel.

Aztán az egész zavaros történet megismétlődik majd az aktuális hosszú hétvége szombatján, csak nem a szombat és az ünnepnap bogozódik össze, hanem a szombat és az ünnepnapok.

Mindenesetre munkanap ide vagy oda, dél körül alig találok parkolóhelyet a Praktikernél, ahol új, csinos kereket veszek az irodai görgős székbe és ahol megerősödik bennem a meggyőződés, hogy hagyni kellene a csudába ezeket a központi munkanap-áthelyezéseket.

A magánszféra majd eldönti, mit akar, ha van rá pénz, gálánsak lesznek, ha nincs, akkor felesleges szívatni őket ezekkel az elvesztegetett napokkal, és talán az sem lenne az ördögtől való, ha az állami hivatalok, cégek is kapnának némi mozgásteret.

Bármilyen hihetetlen, a szabadság nem feltétlenül ellenség.

Oké, lehet, a wellness-szállodákban rövidebbek lennének a sorok a svédasztal sültsonkáinál, de gyanítom, a gazdaság kevesebbet veszítene, mint a jelenlegi szombati alibizéssel.

Nekem beleférne, hogy csütörtökön lazulok, pénteken dolgozom, majd jön a hétvége.

Tudom, hogy néhányan már ráncoljátok a homlokotokat, és ez így van rendjén.

Lehetne a kérdésről egy nemzeti konzultációt tartani, mégiscsak többeket érint, mint a Soros-terv.

De mivel közel sem biztos, hogy bevállal a politika egy ilyen népszerűtlen kérdést, így most én kérdezlek benneteket.

Szerintetek jó dolog a munkanap-áthelyezés?

mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Legyél te az első hozzászóló!

Visszajelzés
wpDiscuz