jozing


Előbb-utóbb valakinek oda kell mennie

Előbb-utóbb valakinek oda kell mennie

Az egész kiberhadviseléshez csak annyit értek, hogy ideges leszek, amikor kéretlen reklámok landolnak a postafiókomban, de van egy olyan gyanúm, hogy a média egy része kissé eltúlozza az Anonymus-fiúk (és lányok) lehetséges szerepét a terroristáknak nevezett idióták elleni küzdelemben. Attól tartok, ezt a meccset nem a nappaliból kell megnyerni egérkattingatásokkal. […]


Ezzel a pajzzsal ostromolta meg a rendőrség a párizsi koncerthelyszínt

Hiába volt ott a figyelmeztetés, hogy NSFW, tegnap este mégiscsak rákattintottam egy linkre, amely a párizsi Bataclan színház nézőterét mutatta a terroristák mészárlása után, cenzúrálatlanul. Vagy 30 másodpercig nem tudtam levenni a szemem a látványról. Csak ültem és néztem. Hogy hogyan lehetséges ilyent tenni? Szerencsére néhány perc múlva viszont belefutottam […]


Alberto Moravia: A megvetés

Azt hiszem, egy darabig most nem olvasok Moraviát

Vigyázat, könyvről szóló bejegyzés! Csak akkor kattints-görgess, ha érdekelnek az ilyen felesleges dolgok. Alberto Moravia 1954-ben napvilágot látott, „A megvetés” című regénye fókuszálhatna akár a fenti figyelmeztetéssel kapcsolatos jelenségre is, azaz arra, ahogy az úgynevezett tömegkultúra megöli az úgynevezett elitkultúrát. (Lám-lám, már ezek a definíciók is régimódiak, nehezen értelmezhetők.) A […]


Este kipróbáltam a Csónakázótó futópályáját – és nem voltam elvarázsolva

Minden józan eszű ember tudja, ha a kormány csak egy hangyányit komolyan gondolná az állampolgárok egészségét és a mozgást, akkor nem a tragikomikus stadionprogramba öntené bele a pénzt, hanem a tömegsportba, illetve az infrastruktúrájába. Mondjuk zárható, világítással rendelkező kispályákra, ahol a gyerekek (és felnőttek) rúghatnák kedvükre a bőrt, dobhatnák a […]


Eladó a SZÜV

Eladó a SZÜV

„Van olyan utca a városban, ahol még nem volt munkahelyed?” – kérdezte pár évvel ezelőtt csipkelődve apu, amikor sétálgattunk vele Szombathelyen, talán utoljára úgy igazán együtt mint apa és fia, és miután tényleg elég sok épületre mutattam rá, hogy „nézd, ide is jártam dolgozni”. Valójában nem vagyok született munkahelyi vándormadár, […]


Láttátok már Freddie Mercury utolsó felvételét?

Na és a legelsőt? Még mielőtt túlságosan beleélnétek magatokat, gyorsan közlöm, hogy soha nem voltam nagy Queen-rajongó. De ami jó, az jó, függetlenül a stílustól. És persze emlékszem az első kazettáim egyikére. Talán egy sárga Polimer volt, egy hétfő délutáni kívánságműsorból rögzítettem rá a Bohém rapszódia (Bohemian Rhapsody) című egészen […]