Turistaként menni Amerika (5): Közlekedés, Lower East Side és a Brooklyn-híd


Nemcsak az öt New York-i kerület, de magának Manhattannek a városrészei is annyira különböznek egymástól, hogy úgy érezzük, mintha más-más városban járnánk. Ha úgy tetszik, szinte mindenki megtalálhatja a személyiségéhez legjobban illő környezetet.

Ha rosszmájúak akarunk lenni, akkor úgy is fogalmazhatunk, hogy a pénztárcájához illőt.


Előzmények:


Lower East Side

A Lower East  Side-ra például nem feltétlen önkéntesen mennek és mentek lakni az emberek.

Valaha ez volt „Amerika kapuja”, itt kezdtek új életet az olasz, ír, zsidó, kínai stb. bevándorlók a 18. században, sok esetben borzasztó körülmények között. Ami azért még mindig jobb volt, mint az óhaza, mert itt kevesebb eséllyel haltak éhen, illetve nem akarták kardélre hányni őket.

Itt játszódik szinte az összes olasz/ír maffiafilm, és ha egy rendező lepukkant nagyvárosként akarja illusztrálni New Yorkot, ezen a környéken még mindig könnyen talál forgatási helyszínt.

New York, Lower East Side

A Lower East Side nem egy ékszerdoboz.


Merthogy a városrész időközben sokat szelídült, mi több, egyes utcák roppant trendik lettek, de a Lower East Side-ot még ma is belengi egyféle „lecsúszottság”, illetve „társadalmon-kívüliség” légköre.

Mivel nagyon ellentétes véleményeket olvastunk a helyről, az volt a terv, hogy reggel odamegyünk metróval, aztán majd kiderül, mennyire érezzük mindezt magunkénak.

Nos, a jó félnapos itt tartózkodásunknak az a konklúziója, hogy kétségkívül érdekes városrész, minden lepukkantsága ellenére még talán élni is lehet itt, a közbiztonság sem tűnik rossznak – különösen nem London zűrös kerületeihez viszonyítva -, de ha turistaként csak néhány napunk van New Yorkra, nem biztos, hogy mindez kötelező program.

Little Italy és a kínai negyed

Ha a turisták felkeresik ezt a környéket, azt leginkább a kínai és a szomszédos olasz negyed (Little Italy) miatt teszik.

Úgy tartják, a kínai negyedben (Chinatown) olcsón és jókat lehet enni, illetve az utcai piacokon jutányos áron lehet mindenféle vásárfiához jutni.

New York, Lower East SideNew York, Lower East Side

A kínai negyedben kb. 100 ezer kínai él együtt. Becslések szerint New Yorkban összesen több mint 700 ezren vannak.


Ez bizonyára így van, csakhogy az elsődleges összhatás után nekünk nagy kedvünk nincs  belevetni magunkat kis utcák sűrűjébe, ahol egy magyar nagyvárosnyi (kb. 100 ezer) kínai él szigetszerűen.

Csak végigsétálunk a főutcákon, majd továbbállunk az olaszok felé. Akik gyakorlatilag már nincsenek itt, helyüket is jórészt a kínaiak foglalták el.

Mondjuk érthető: mit keresne 2015-ben egy középosztálybeli olasz ezen a környéken? Ha itt maradt, akkor azt nem az összetartozás érzése miatt tette.

New York, Lower East Side

“Isten hozott Kis Olaszországban!” – olvasható a feliraton. Már nem is kicsi, hanem mikró ez az Olaszország.


A Little Italy ma már leginkább a legendás feliratból és onnan ismerszik meg, hogy  egymást érik a turistákra specializálódott olasz éttermek, melyek előtt a pincérek az utcán olaszul próbálják becsaklizni a vendégeket, így jelezve, hogy ők mennyire autentikusak.

Bizonyára vannak közöttük egészen kiválóak, de nekünk nem nyerik el a bizodalmunkat. Két utcával odébb megyünk, történetesen ott is olasz étterembe futunk. Levesekkel, borokkal, sörökkel, kötelező borravalóval négyen kis híján 100 dollárt hagyunk a kellemes, de elég középszerű helyen.

Séta a melegben

Ha lenne hőmérőnk, akkor a valószínűleg 30 fok felett állna a higanyszál, amikor nekiálljuk róni a Lower East Side olyan híres vagy hírhedt utcáit, mint a Bowery, az Orchard Street, a Canal Street és a többiek.

New York, Lower East Side

Összességében nem olyan rossz hely ez.


Igyekszünk úgy kanyarogni, hogy a lehető legtöbb érdekesség essen útba.

Ezek közül első például a legendás Katz Deli, amit nem is keresünk, egyszerűen utunkba akad, amikor az East Houston Streeten felbukkanunk a metróból. Ez a bisztró és élelmiszerbolt keveréke 1888-ban nyitott az akkori zsidó negyedben, és azóta folyamatosan működik, úgy, hogy közben a környezet alig változott. A bejáratnál egy jegyet kapunk, hogy majd arra írassuk fel, amit eszünk. A hely hosszú pultjával, tömegeket kiszolgáló asztalrengetegével, itt járt hírességek portréival a falon érdekes, de mégsem iratunk fel semmit. Talán mert kicsit sem érezzük otthon magunkat, és ennek csak részben okai a – nekünk – magas árak.

Enyhe csalódást okoz egy másik „zsidó hely”, a Pickle Guys is. Az útikönyvek jóvoltából „savanyúság-plázát” vizionálunk, olyant, ahol majd elalélunk mint kelet-európai hard core savanyúságrajongók.

Van is az alagsori helyiségben jó pár hordó, állítólag eredeti recept szerint, tartósítószer nélkül készült mindenféle savanyúság, de a csodavárásunkat hamar az „ennyi az egész?” érzése váltja fel. Talán még a szombathelyi piac savanyúságos nénije is versenyben lenne ezekkel a fiúkkal – jegyezzük meg nagyképűen magunk között.

Részben véletlenül tévedünk a közeli Essex Marketre, ami a piac és a szupermarket különös és szimpatikus keveréke. A belvárosi sznob és turistalehúzó helyek után üdítően hat mind a választék, mind az árak. Veszünk is gyorsan behűtött ásványvizet, egyrészt mert hőség van, másrészt mert itt csak egy dollárt kérnek palackjáért.

Tenement Museum

„Mi Írországból jöttünk, egy hétig vagyunk New Yorkban” – mondja az egyik társaság szószólója. „A mi családunk ősei írek voltak, mi Texasban lakunk” – mondja egy másik családfő. „Mi magyarok vagyunk, és egyszerűen kíváncsiak vagyunk erre” – keverem az igazságot és az ártatlan füllentést.

Aki kérdez, az a fiatal, szintén ír gyökerekkel rendelkező idegenvezető, a helyszín pedig a Tenement Museum, ahol egy Irish Outsiders, azaz Ír kívülállók nevű túrán veszünk részt. Nem azért, mert annyira szívünkön viseljük az egykori ír bevándorlók sorsát, hanem mert ez volt a legkorábbi túra, ahol még volt négy üres hely.

Magunk sem gondoltuk, hogy ennyire népszerű ez a különleges múzeum, amely a Lower East Side zürös történetét mutatja be, különböző tematikájú sétákkal.

Ahogy a bevezetőben említettem, a múzeumokat nagyon óvatosan kóstolgattuk, de ez a leírás alapján különlegesnek és nagyon New York-inak tűnt. És az is.

A múzeum nem a hagyományos értelemben vett múzeum. Van ugyan egy központja az Orchard Street 97. szám alatt, ahol filmeket lehet nézni, jegyet, szakirodalmat és szuveníreket vehetünk, de a csoportok ezt csak indulási pontnak használják, mielőtt a szakavatott vezető segítségével a környéket különböző aspektusból felfedezik.

Mi – kb. 10 más látogató társaságában – a túránk során egy bevándorló ír katolikus család valódi történetét ismerjük meg. Ehhez odébb sétálunk az egykori lakhelyükre, egy részben helyreállított tipikus tömeglakásba, hogy gyakorlati, élményszerű ízelítőt kapjunk az akkori nehézségekről, a lakhatási körülményekről, az ételekről, zenéről, a szomszédos németekkel való viszonyról, a magas lovon ülő angolszászokról, családi örömökről és bánatokról. Nekem érdekes volt.

Közlekedés New Yorkban

Beszéltünk olyanokkal, akik autót béreltek a városban, mondván, egész jó lehet vele közlekedni. Nos, nincs kizárva; a forgalom nyilván nagy, de semmivel nem tűnt rosszabbnak, mint azt az európai nagyvárosokban megszoktuk. Ugyanakkor kétségeink vannak a parkolással kapcsolatban, és a tömegközlekedés mellett szól, hogy viszonylag kedvező áron tehetjük, és a sebességre sem lehet panasz. Igaz, bele kell számolni a hatalmas távolságokat.

New York, közlekedés

Többféleképpen lehet New Yorkban közlekedni. Nekünk a tömegközlekedés jött be.


A New York-i, manhattani tömegközlekedés lelke a Metro-kártya, amelyről korábban írtam. Egy dollárért adják, erre kell feltölteni automatáknál – nagyon ritkák a hagyományos pénztárak – valamekkora összeget. A londoni metróval ellentétben itt egységárral számolhatunk, egy utazásért, függetlenül a távolságtól 2,75 dollárt vonnak le, amikor a belépőkapuknál található kis vájatban végighúzzuk a kártyát.

New York-i metró

A New York-i metró nem túl puccos, de ha rájövünk a logikájára, sok időt spórolunk meg vele.


Mi a harmadik napon 31 dollárért megvesszük a hetijegyet, amely 7 napig korlátlan utazást biztosított nemcsak a metrón, de a buszokon is. (Érdekes adalék, hogy a hetijegyet nem tudtuk feltölteni az AirTrain megállóban vásárolt, látszólag tök olyan Metro-kártyára. Azt mondták, az egy másik rendszer, és új kártyákat vetettek velünk.)

New York a buszból

A sofőr közeléből így látjuk a buszból a belvárost.


A metrórendszer jól kiépített, de készüljünk fel, hogy csak kevés helyen van mozgólépcső, illetve, hogy más a logikája a vonalaknak. Manhattanben ugyanazon szakaszokon több más számozású szerelvény is közlekedik, hogy majd egyszer valahol elágazzanak és mást irányt vegyenek. Ráadásul gyorsjáratok is vannak (ezeket nem körrel, hanem négyzetekkel jelölik), ezek csak a legfontosabb helyeken, csomópontokon állnak meg. Használatukkal alaposan fel lehet pörgetni az utazásunkat, de figyelni kell, mi nem egyszer jártunk úgy, hogy simán elsuhantunk a célállomásunk mellett.

New York, városnéző busz

New York, városnéző busz


A New York-i beszámolókban méltatlanul kevés szó esik a helyi járatos buszokról. Pedig vannak, és megvan a maguk előnyük. Viszonylag gyakran és megbízhatóan jönnek, és sokkal többet látunk a városból, mintha föld alatt lennénk, így az elveszített idő csak viszonylagos. Mi mindenesetre keresztbe-kasul jártjuk velük Manhattant, kényelmesnek és biztonságosnak találtuk őket. A Metro-kártyát a felszállásnál a sofőr előtti szkenneren kell lehúzni, ülőhelyet szinte mindig találtunk, így nem maradt más hátra, mint elvegyülni a helyiekkel és a buszablakból bámulni a várost.

Brooklyn Bridge

New York egyik legjellegzetesebb épített öröksége a Brooklyn-híd, melyet szinte mindenki felismer. Más kérdés, hogy megnevezni talán nem tudja, és az is igaz, hogy a város hídjait – különösen amikor fotón és filmeken csak villanásnyira látjuk őket – első látásra elég könnyű összekeverni.

 New York Brooklyn híd

Nem a főcsapáson mentünk fel a hídra.


Az 1883-ban elkészült Brooklyn Bridge Manhattan déli részét köti össze Brooklynnal, és be kell vallani, valóban impozáns mérnöki munka.

New York Brooklyn híd

A híd manhattani oldala. Itt még egy szinten vannak az autók és a gyalogosok.


Több helyen is rá lehet csatlakozni, mi – rendőri útmutatás alapján – egy eldugott kis feljárón megyünk fel valahol a South Street Seaport környékén, hogy közel egy órán keresztül része legyünk a masszív, vándorló tömegnek. Nagyjából eddig tart, amíg kényelmesen, nézelődve fényképezve, kötelező szelfiket készítve átérünk a túlsó partra.

New York Brooklyn híd

A hídon átkelés afféle városnéző séta is.


A séta több ok miatt is maradandó és ajánlott élmény: egyrészt a hídnak és New Yorknak a látványa egészen álomszerű, tényleg nehéz elhinnem, hogy én a valóságban is itt vagyok. Másrészt a gyalogosok és a biciklisek egy szinttel feljebb mennek, mint az autók, így az egésznek van egy laza kirándulás íze.

New York Brooklyn híd

A híd mint mérnöki munka is lenyűgöző. Kb. ez a közepe.


Brooklyn

Ahogy korábban írtam, a bő egy hét alatt csak mérsékelten hagyjuk el Manhattant. A kimozdulások egyik célpontja Brooklyn. Ide kétszer jövünk el, illetve később átautóztunk a városrészen. Mindez azt jelenti, csak néhány utcát láttunk belőle, amiből nagy következtetést nem lehet levonni.

Brooklyn

Brooklyn szelídebbnek tűnt, mint Manhattan, de olyan sokfelé nem jártunk itt.


Állítólag vannak itt jó helyek, parkok, múzeumok és trendi negyedek (Brooklyn Hights, Williamsburg stb.), de egyszerűen nem fér bele az időnkbe, és az sem teljesen világos, hogy hogyan és hol kellene nekiállni ennek a 2,6 milliós, azaz Budapestnél is jóval nagyobb kerületnek, amely 1896-ig önálló város volt.

A kevés látottak alapján az a benyomásunk, hogy Brooklyn jórészt kellemes, emberléptékű  hely, amely jóval több európai vonást őriz, mint Manhattan.

A brooklyni promenád

A brooklyni promenádról remek kilátás nyílik a nagy hidak alá. A közelebbi a Brooklyn-, a távolabbi a Manhattan-híd. Sokan keverik őket.


Kellemes például a Brooklyn-hídtól egy rövid sétára található található promenád is, amelyről egészen kivételes kilátás nyílik a szemben, az East River túlpartján  levő Manhattanre, a Brooklyn és a Manhattan-hidakra.

Lehetne több kiülős vendéglátós is – gondoljuk, merthogy még a limonádét is alig találunk. Amúgy pad van bőven, amelyeken turisták és helyi családok lazulnak. Idegnyugtató és kellemes időtöltés, és jóval olcsóbb, mint azok a turista- és üzleti helikopterek, amelyek a fejünk felett repkednek a közeli heliport miatt.

New York, East River

Az East River folyó túloldalán az üzleti negyed, amit a múltkor már bemutattunk. A vízitaxizás kimaradt az életünkből.


Hazafelé metróval megyünk, a megálló közelében egy klasszikus, a Sparhoz hasonló szupermarketet találunk, aminek roppantul megörülünk. Felvetődik, hogy máskor is átjövünk Brooklynba kenyeret, tejet és felvágottat venni, amiből persze nem lesz semmi. Amúgy sem volt egy nagy ötlet.


A teljes sorozat:

Szólj hozzá!

Please Login to comment
  Subscribe  
Visszajelzés