20 dolláros történelem: a Kennedy-gyilkosság


Még mindig a Time papirosát olvasgatom.

Végre volt időm átrágni magam azon a két terebélyes cikken, melyek a Kennedy-gyilkosság 50. évfordulója alkalmából születtek.

Ha akadnak közületek olyanok, akik fogékonyak a történelem iránt, azoknak bizonyára sok újdonságot nem tudnak mondani ezek az írások, és bevallom, engem sem a történelmi tények csigáztak fel.

Igaz, nem tudtam például, hogy a Kennedy-gyilkosságról készült felvételek (egy  ruhakereskedő, Abraham Zapruder rögzítette a filmkockákat) időközben felkerültek a YouTube-ra is, így most már mindenki demokratikusan meg tudja nézni, hogy 1963. november 22-én Dallasban hogyan robbant szét az amerikai elnök feje; és ezzel együtt az amerikai nemzet nagy részének az álma is.

Így:

Végigolvasva a legnépszerűbb összeesküvések listáját (a háttérben a CIA, az olajmilliárdosok, Johnson alelnök, a maffia, Fidel Castro stb. állt) arra a következtetésre jutottam az öreg karosszékemben, hogy a legnagyobb valószínűsége mégiscsak annak van, hogy az Oswald gyerek volt a ludas.

Csak az emberek már csak olyanok, hogy szeretik azt hinni, hogy a nagy események mögött feltétlenül nagy és bonyolult összefüggések állnak.

Mert milyen dolog az, hogy egy zakkant, 24 éves tengerészgyalogos rendel magának  csomagküldővel egy 20 dolláros fegyvert, és amikor arra jár Kennedy elnök, kihajol a munkahelye ablakán és szétdurrantja annak fejét?

Ki hiszi el szívesen, hogy egy ilyen kiábrándítóan prózai, szánalmasan kicsinyes esemény vetett véget a legújabb kori történelem egyik legfényesebbnek ígérkező karrierjének? Hogy ezen zavart fiún és a 20 dolláros puskáján múlt talán Vietnám, a hidegháború, az atomfegyverkezés és még sok minden?

Mennyivel komolyabban hangzik a CIA. A maffia. Vagy bármi, csak nem ez.

Pedig ha belegondoltok, az Oswald-féle verzió nemcsak a legrealistább, de a legnyugtalanítóbb is.

Mert összezavarja a szálakat. Mert abban biztosak lehetünk, hogy a függöny mögötti nagy eseményekből mi csak függönyre vetülő árnyjátékot látjuk. De amikor egyszer, és pont a nagyjelenetnél, fellebben a függöny, kiderül, hogy nincs mögötte semmi, csak egy ócska kis Oswald, a 20 dolláros kellékei és mi magunk.

Úgy érezhetjük, hogy dublán be vagyunk csapva.


mm

Névjegy: Józing Antal

1964-ben születtem Komlón, Pécsen voltam középiskolás, de főiskolás korom óta Szombathelyen élek. Megannyi munkahelyen megannyi mindent csináltam, leginkább tanítottam és újságot írtam. Három évtizede dolgozom a médiában. Írtam papírba és elekronikusba, írtam nagyon kicsibe és nagyon nagyba, voltam szerény külsős és voltam komoly főszerkesztő. Mindig szerettem a magam útját járni. A Blog21.hu független médiafelületet 2015-ben indítottam, remélhetően nemcsak a magam örömére.

Szólj hozzá!

Please Login to comment
  Subscribe  
Visszajelzés